A LÓ CSONTJAI

A fej csontjai
A fej csontjai egyrészt az agyvelő üregének, másrészt az orr és száj üregének csontos vázát adják. Tagolásuk a fejen található tájékokhoz hasonlóan az arckoponya és az agykoponya csontjaira oszlik. A csontok egymással korán (fiatal korban) elcsontosodó varratok útján függnek össze, kivéve az állkapocs- és a nyelv csontot.

Az agykoponya csontjai: nyakszirt csont, ékcsont, rosta csont, fal közötti csont, homlok csont, fal csontok, halánték csontok, sziklacsont.

Az arckoponya csontjai: állcsont (nyúlványai: fogmedri, szájpadi, járom), áll között csont (nyúlványai: orri, szájpadi, fog), orrkagyló, járomcsont, könnycsont, szájpad csont, röp csont, állkapocs, eke csont, nyelv csont.

A törzs csontjai: a kövér központi idegrendszert körülvevő csontok (gerincoszlop csontjai) és a zsigereket övező csontok.

A gerincoszlop csigolyákból épül fel. A csigolyák szivacsos szerkezetű rövid csontok, fő részei a csigolyatest, csigolya ív, csigolya nyúlványok. A csigolya nyúlványok között elkülönítünk izületi nyúlványokat, haránt nyúlványt, tövis nyúlványt, csecs nyúlványt és járulékos nyúlványt.

A nyakcsigolyák (1) a nyak S alakú, mozgékony csontos vázát adják, a lovon hét nyakcsigolya található. Az első nyakcsigolya a fejgyám, a második a fejforgató (3. sz. ábra).

A nyakcsigolyákat a hátcsigolyák (2) követik, számuk egyedenkét is változó, a lóban középértékben 18 db, szélső értékben 17-19 db. A hátcsigolyák tövisnyúlványai a 3.-8. csigolyákon különösen jól fejlettek és magasak. Ezek alkotják a mar csontos vázát (3). A hát első csigolyáinak tövisnyúlványai a far felé, a 16. merőlegesen, az utána következők a fej felé irányulnak. A tövisnyúlványok vége a széles felületű izomtapadás lehetősége miatt kiszélesedik, nehéz igáslovakban osztott is lehet.

Az ágycsigolyák (4) száma középértékben 6 db, szélsőértékben 5-7 db (az arab telivér lovak általában csak 5 ágyékcsigolyával rendelkeznek). Lóban az utolsó két ágyékcsigolya harántnyúlványa vaskos, az 5. és 6. csigolya harántnyúlványa egymással ízesül, a 6. pedig a keresztcsont szárnyával alkot izületet.

A keresztcsont (5) lóban 5 db csigolyából nőtt össze, oly módon, hogy a csigolyák között lévő rostos porcok a „hasi felületen” elcsontosodnak keresztcsonttá. A keresztcsont háromszög alakú.

A farokcsigolyák (6) száma lóban fajtánként és egyedenként eltérő 15-21 db. Ezek a csigolyák alkotják a farokrépa csontos vázát.

A hátcsigolyák, a bordák (7) és a szegycsont (8) (izmokba ágyazva) együtt alkotják a mellkast. A bordák hosszú, lapos vagy hengeres ívben görbült, szivacsos szerkezetű páros csontok. A bordák száma megegyezik a hátcsigolyák számával, lovon általában 18 db (17-19 db). A szegycsont 7 szelvényből álló lapos vagy hengeres csont, a szelvényeket rostos porc köti egymáshoz, hátrafelé elkeskenyedve a lapátos porcba mennek át. A hátcsigolyákhoz a bordák porcosan ízesülnek. A szegycsonthoz a bordák csak egy része ízesül közvetlenül, ezeket nevezzük valódi bordáknak, a többi borda közvetve, szalagokkal ízesül, ezeket nevezzük álbordáknak. A ló esetében a valódi és álbordák aránya 8:10. A porcos ízesülések fiatal korban rugalmasak, később a kor előrehaladtával merevednek, idős egyedeken elcsontosodhatnak.

A végtagok csontjai
Az elülső (mellső) végtag csontja: a mellső végtag kapcsoló öve a lapocka (9) csontból áll (emlős állatokon a kapcsoló öv egyéb csontjai csak csökevényesen találhatók meg – kulcscsont, hollócsőr csont - ).

A lapocka háromszög alakú, szivacsos szerkezetű lapos csont. Hosszú felső széle csupán fele a lapocka hosszának (lapocka index, ló 1:1,6 – 1:1,9). A rajta található tövis hátrafelé hajlik, anatómiai szerepe az izmok tapadási felületének növelése.

Az alkarcsont (10) izmok közé ágyazott, a törzshöz fűzött csövescsont.

Alkarcsont fejlődéstörténetileg két csontból áll: a singcsont (könyökcsont) (11) és az orsócsont (12).

Az elülső lábtő csontjainak (13) száma 7, ezek két vízszintes csontsorba rendeződnek, a felső- és alsó csontsorba.
Az emlős állatoknak, így a lónak (a ló őseinek) is a fejlődéstörténet korai szakaszában öt ujja fejlődött ki. Az életmód és a testnagyság változásával négy ujj elcsökevényesedett, ezek az elcsökevényesedett kéztőcsontok adják az elülső lábtő csontjait.

Belülről kifelé haladva a következő ujjak kéztőcsont csökevényei találhatók az elülső lábtőben:

A felső csontsor: II. – IV. – I. – IV.
Alsó csontsor: V. – III. – II.

A ló I. – II. – IV. – V. ujjai a végtag további szakaszán is csak csökevényesen találhatók meg, vagy teljesen eltűntek, a ló a III. ujján jár.

A lábközép csontjai (14), hosszú, hengeres, csövescsontok. A ló esetében a legerősebben a III. kézközépcsont fejlődött ki, két oldalán a II. és a IV. kézközépcsontok csökevényei, a szárkapocscsontok találhatók.

A csüdcsont (15) lapított, karcsú csövescsont, tulajdonképpen megfelel a III. ujj első ujjperc csontjának.

Pártacsont (16) kissé lapított, kocka alakú csont, megfelel a III. ujj második ujjpercének.

A patacsont (17) szétterülő csonka kúp alakú csont, megfelel a III. ujj harmadik ujjpercének.

A hátulsó végtag csontjai. A hátulsó végtag a törzzsel szorosabban összefügg, mint az elülső, mert kapcsoló öve a medence csont, a keresztcsonttal merev izületet képez.

A medence csont a szervezet legnagyobb csontja, két szimmetrikus, egymással csontosan ízesült, összefüggő csontfél alkotja. Mindkét csontfél 3-3 lapos csont összeforrásával alakult ki. Ezek a csípőcsont, a fancsont és az ülőcsont.

A combcsont (18) csípőcsonttal alkotott izülete a csípőizület. A combcsont a törzshöz simuló konc csontos vázát adja.

A térdkalács csont (19) négy oldalú, gúlához hasonló csont a hátulsó szabad végtag kezdetén a térd tájékán tapintható.

A sípcsont (20) vaskos, hosszú csövescsont, hozzá kapcsolódik a szárkapocs csont, elhegyesedő vége a sípcsont közepéig ér.

A hátulsó lábtő csontjait (21) az elülső lábtőhöz hasonlóan, redukálódott csontok alkotják. A lábtő csontok három csontsorba rendeződnek a felső, középső és alsó csontsorba. Hét darab, részben apró csontokból áll. A felső csontsor elölről hátrafelé a csigacsont és a sarokcsont (22). A középső csontsor első csontja a központi lábtő csont, mögötte az összenőtt IV. és V. lábtő csontok találhatók, a harmadik csontsorba is lenyúlnak. A harmadik csontsor elölről a III. lábtő csonttal kezdődik, mögötte a IV.- V. lenyúló ága található, hátul a IV. lábközép csont felnyúló ága (csökevényes) található.

A hátulsó lábközép csontjai (23) a lóban az elülső végtaghoz hasonlóan a III. lábközép csont fejlődött ki, hátulról a IV. lábközép csont még látható, a többi lábközép csont e legjobban fejlett csonton, a dudorok formájában észlelhető.

A csüdcsont (24) karcsúbb és kissé rövidebb az elülső végtagénál, ugyan ez jellemző a pártacsontra.

A pártacsont (25) keskeny és magas tojás hegyes végéhez hasonló alakú.

A patacsont (26) az elülső végtaghoz hasonló alakulású.

 2. ábra A ló csontos váza

szerző: Boros Sándor
cikk támogatója: nyíregyházi Fedeles Lovarda