Baranya
Borsod-Abaúj-Zemplén
Budapest
Bács-Kiskun
Békés
Csongrád
Fejér
Győr-Moson-Sopron
Hajdú-Bihar
Heves
Jász-Nagykun-Szolnok
Komárom-Esztergom
Nógrád
Pest
Somogy
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Tolna
Vas
Veszprém
Zala
Fordulatok, iramváltások vágtában
Vágtában, akárcsak lépésben-ügetésben lovagolhatók fordulatok. Azonban mint a vágta jármód ismertetésénél leírtuk, a vágta történhet jobb, illetve bal kézen, ez valamelyest bonyolítja a vágtában történő iramváltást. A probléma feloldására alapvetően két lehetőség adódik:
Az ugrásváltás nem más, mint a vágta során előrébb talajt érő lábpár cseréje a másik oldali lábpárra.
Az ugrásváltás történhet egy menetben, amik a vágtaugrások folyamatában a lábpár cseréje a lebegő fázisban a föld felett történik. Az így végrehajtott ugrásváltást egyszeri ugrásváltásnak nevezzük.
Az ugrásváltás másik módja, hogy a lovat felvesszük alacsonyabb jármódba, majd ismét beugratjuk vágtába, az új haladási iránynak megfelelő kézre. Az ugrásváltásnak ezt a módját egyszerű ugrásváltásnak nevezzük.
Az egyszeri ugrásváltás végrehajtásához a lovat félfelvétellel figyelmeztetjük, majd befolyásainkat a beugratásnál leírt sorrend (2.-3. fázis) szerint alkalmazzuk, de a másik oldalra. Az átugratáshoz az impulzust megfelelő időben kell adni, amikor az a talajt utoljára elhagyó hátulsó végtag a súlyeltolás szakaszában van.
Az egyszerű ugrásváltás, mint nevében is benne van a legegyszerűbb ugrásváltás típus, három szakaszra bontható:
Az egyszerű ugrásváltás első szakaszában alkalmazandó segítségek megegyeznek a ló vágtából való felvételének segítségével. Az alkalmazott befolyás annál intenzívebb, minél alacsonyabb jármódban kívánjuk a lovat felvenni. A felvételhez a lovat olyan állapotba kell hozni, hogy a vágta megszűnésével egyensúlyban maradjon, ne rohanjon vagy guruljon az új jármódban, (ez főként ügetésben jellemző) illetve ha lépésbe vagy ügetésbe akartuk felvenni, akkor azonnal a kívánt jármódot, állást produkálja, lendületszegény vagy guruló lépések nélkül.
Ennek érdekében a lovat félfelvételekkel rá kell bírnunk a lovat a súlyponthoz való fokozott alálépésre. A félfelvételekkel elért súlypont alá lépés a hátulsó végtagot fokozott teherviselése készteti (lásd összeszedettség), miáltal az elülső végtag tehermentesül. A tehermentesülés hatására a ló ereje emelkedik, „felemelkedik”, felvesszük. Az utolsó félfelvétellel a lovat „letesszük” a talajra.
Ezt követően a ló ütemét a választott új jármódban félfelvételekkel, előrehajtással rendezzük, egyenesre állítjuk.
Az egyszeri ugrásváltás utolsó fázisaként a beugratást az új irányba a beugratásnál leírtak szerint hajtjuk végre.
Az új irányba haladás másik módja az ellenvágta, ez esetén a ló a fordulat irányával ellentétes oldalra vágtázik. Az ellenvágta lovaglására fokozottan vonatkoznak a vágta fenntartásánál leírtak, az elleníven vezetést a külső szár és a külső csizma végzi, a vágta fenntartását a belső csizma és az előretolt, meghúzott derék végzi. A fordulat íve a kiképzettségtől függ, a kényelmes nagy ívektől a lovarda sarkán ellenvágtában való átlovaglásig fejlődik. A díjlovagló feladatokban három ívű kígyóvonalnál hosszabb ellenvágtát általában nem lovagolnak.
Az ugrásváltásokkal, illetve az ellenvágtával gyakorlatilag minden lépésben-ügetésben lovagolható fordulat megoldható.
A vágtában lovagolható iramokat a jegyzet elején ismertettük. Az iram fokozását a fokozott csizma és előreható testsúly segítségek valósítják meg. Ügyelni kell arra, hogy a szár a megfelelő állítás fenntartása mellett a keretet az előrehaladás mértékének megfelelően tágítsa. Az előrehajtást főként a belső csizma végzi, de minden befolyás arányosan intenzívebbé válik.
Az iram rövidítését félfelvételekkel érjük el, amelyeket előrehajtó segítségekkel támogatunk annak érdekében, hogy a felvétel a lovon törés nélkül, a támaszkodás megmaradásával menjen át.
szerző: Boros Sándor
cikk támogatója: nyíregyházi Fedeles Lovarda